Daganatos megbetegedések

A daganatos megbetegedéseket a sejtosztódás szabályzásának genetikai és epigenetikai eltérései okozzák. A rákkutatás területéről származó genomikai és epigenomikai eredmények nagyban hozzájárultak a tumor kialakulásának és evolúciójának megértéséhez, bővítve ismereteinket a daganatok molekuláris etiológiájáról. A tumorképződésre olyan jelenségként kell tekinteni, amely bonyolult (többlépcsős) kölcsönhatások eredménye: figyelembe kell venni a genetikai és epigenetikai jellegzetességeket és ezek interakcióját a környezeti tényezőkkel (beleértve a mikrobiomot is, amely kihat a sejtek anyagcseréjére és a proliferációs sebességére). E folyamatok integrálása és mélyebb megértése pontosabb diagnózist, prognózis becslést, valamint a jövőbeni genetikai és epigenetikai alapú terápiák javítását tenné lehetővé (Recillas-Targa, 2022).

Vastagbélrák

A WHO szerint a vastag- és végbélrák a harmadik leggyakoribb daganattípus világszerte, az összes rákos eset körülbelül 10%-át teszi ki, és a rákkal összefüggő halálozások második vezető oka világszerte (WHO, 2023). Ahhoz, hogy ezt vissza tudjuk szorítani, meg kell érteni a vastagbélrák megelőzésében és kezelésében szerepet játszó mechanizmusokat. Először is bélnyálkahártya és általánosságban az egész emésztőrendszer egészségesen tartása már lényegesen csökkentheti az adenoma és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát (Riscuta et al., 2018). A WHO és az Amerikai Rákkutató Intézet is (AICR) arra hívja fel a figyelmet, hogy a feldolgozott hús, az alkohol, valamint a túlzott transz- és telített zsírsavak fogyasztása növelheti a CRC kockázatát, ugyanakkor a magas rosttartalmú élelmiszerek és a fokhagyma fogyasztása egyes populációkban csökkentheti (American Institute for Cancer Research, 2017; WHO, 2023).

Vizsgálták a keresztes virágúak, probiotikumok, zöld tea, polifenolok hatását is, de ezek a kutatások nem hoztak egyértelműen meggyőző eredményt egyelőre (Riscuta et al., 2018). A rostfogyasztás jótékony, daganatmegelőző hatását ugyanakkor egyértelműen ki tudták mutatni egy metaanalízisben. Nagy valószínűséggel ez a hatás a mikrobiom közvetítésével az SCFA metabolitokon keresztül érvényesül (Ohigashi et al., 2013; Waldecker et al., 2008).

Mell- és prosztatarák

A legelterjedtebb hormonérzékeny daganatok az emlő- és a prosztatarák, megközelítőleg 10-10%-át érinti a nőknek illetve a férfiaknak (Riscuta et al., 2018). A bél mikrobiomot epigenetikai szintű, ösztrogén metabolitokra gyakorolt hatásán keresztül összefüggésbe hozták az emlőrák kockázatának alakulásával egy kisebb klinikai kutatásban (Fuhrman et al., 2014). Ezen kívül még meg lehet említeni több bioaktív tápanyagösszetevővel, étrend kiegészítőkkel folytatott klinikai vizsgálatot daganatos indikációkkal, epigenetikai érintettséggel (ábra), néhány példa (Rahman et al., 2019):

1. Zöld tea kivonat hatását vizsgálták a mellrák progressziójára két különböző fázis 2 klinikai kutatásban (NCT00917735 és NCT00676793), az NCT00917735 számúban nem azonosítottak hatást (Bathgate et al., 2023), míg a NCT00676793 számúban volt mérhető különbség a kezelés hatására (Lo Iacono et al., 2022).
2. Brokkoli csíra kivonattal szintén volt fázis kettes klinikai vizsgálat (NCT00843167) emlődaganatos betegeken (ductalis carcinoma). A szulforafán (SFN), a keresztesvirágúakból származó aktív élelmiszer-összetevő, hatékonynak bizonyult az emlőrák kemoprevenciójában (Atwell et al., 2015).
3. A szója genistein izoflavonoidját is alkalmazták több fázis 2 klinikai vizsgálatban emlőrákkal összefüggésben (NCT00244933, NCT00290758, NCT00099008) és ígéretes vegyületnek tűnik (Sohel et al., 2022).
4. A kurkumin hatásosságát az emlődaganat kezelése során alkalmazott besugárzás okozta dermatitis megelőzésével kapcsolatban vizsgálták (NCT01042938, NCT01740323, NCT02556632), amely kifejezetten hatásosnak bizonyult (Griñan-Lison et al., 2021; Pavan et al., 2016; Ryan et al., 2013)

Fitokemikáliák epigenetikai hatása az emlőrákra. A kék színnel jelölt bioaktív növényi anyagok elsősorban HDAC-gátlók, a zöld színű fitokemikáliák DNMT-gátlók, a piros színűek a miRNS-ekre hatnak, a fekete színűek pedig általános epigenetikai modulátorok. A tumor kialakulását megelőzően a sejtek neoplasztikus transzformáción mennek keresztül, hogy a sejtciklus-szabályozást és az apoptózist elkerülve kontrollálatlanul tudjanak növekedni. A tumor progressziója során a következő lépés az epiteliális-mesenchymális átalakulás (EMT), amely révén metasztázisok jöhetnek létre, azaz a daganat rosszindulatúvá válik. Számos növényi bioaktiv komponens hatással van a tumor kialakulására és progressziójára az apoptózis fokozása vagy a daganat növekedésének gátlásán keresztül, illetve akár az áttétképződést is képesek megakadályozni (Rahman et al., 2019).

A gyümölcsökben, zöldségekben és növényekben számos bioaktív anyag található, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális és lipidcsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. A mediterrán diéta gazdag bioaktív polifenolokban és flavonoidokban, ezen túlmenően többek között omega-3 zsírsavakban, melyek együttesének bizonyított megelőző, akár gyógyító hatása lehet bizonyos anyagcsere-, a szív- és érrendszeri betegségek illetve ráktípusok esetében (Arpón et al., 2016; Gutierrez-Mariscal et al., 2012; Ramos-Lopez et al., 2017; Yubero-Serrano et al., 2013). A koenzim Q10 étrend kiegészítővel alkalmazott mediterrán diéta (Med + CoQ diéta) rendszeres fogyasztását a gyulladásban szerepet játszó gének alacsonyabb expressziójával hozták összefüggésbe (Gutierrez-Mariscal et al., 2012; Meroni, Longo, et al., 2020).

A metildonorokban (pl: kolin, B9, B12) hiányos étrend a DNS-metiláció megváltozásával jár együtt, ami különböző betegségek kialakulásához vezethet. A metildonorokban gazdag vagy azokkal kiegészített táplálkozás segített a testsúly normalizálásában, javította az inzulinérzékenységet és csökkentette a zsírfelhalmozódást a májban (Meroni, Longo, et al., 2020).