Vas

A megfelelő vasellátottság alapvető ahhoz, hogy energikusak legyünk. A nők esetében különösen gyakori a vashiányos vérszegénység, de a sportolók is veszélyeztettek.

Vörösvértest membrán lipidprofil

Omega-3, omega-6 zsírsavak arányának vizsgálata a szervezetünkben, szív- és érrendszeri betegségek, gyulladások kockázata.

Teljes vérkép

Az éves szűrővizsgálat része.

Folsav

A folsav-anyagcsere zavarai számos betegséggel hozható összefüggésbe (pl.: daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri rendellenességek, neurológiai kórképek).

Alkalikus foszfatáz

Klinikai jelentősége máj- és csont rendellenességek kimutatására szolgál elsősorban, de mennyisége indikátora lehet cink ellátottságunknak.

D vitamin

A D-vitamin hiány globális probléma (Amrein et al., 2020; Brenner et al., 2020). A D-vitaminra egyre inkább hormonként tekintünk, ennek megfelelően hatása rendkívül szerteágazó (Ellison & Moran, 2021; Saponaro et al., 2020), epigenetikai úton is hat (pl. megváltoztatja a CD4+ T-sejtek epigenetikai szabályozását, gátolva a gyulladásos folyamatok kialakulását (Kolls & Garry, 2022)). A hiányállapotok magas és széles körű kockázattal járnak (pl.: daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, legúti betegségek), beleértve az általános halálozási kockázatot is (Brenner et al., 2020). Egyértelmű szerepe van az immunrendszer működésében (Mora et al., 2008), megfelelő szintje csökkent kockázattal jár a légúti megbetegedések tekintetében (Brenner et al., 2020), a Covid-19 esetében is (Cara et al., 2022; Kolls & Garry, 2022).

Pajzsmirigy

Az európai lakosság jelentős része szenved pajzsmirigy-alulműködésben, ráadásul diagnosztizálatlan szubklinikai hipotireózisban, ami a súlyos szövődmények magas kockázata miatt (Biondi et al., 2019; Chaker et al., 2022) fontos közegészségügyi kérdést jelent (Mendes et al., 2019). Magyarország talaja szelénben és jódban is hiányos, emiatt fokozottan ki vagyunk téve (a nők különösen) a pajzsmirigy működésben kialakuló rendellenességeknek (Ventura et al., 2017), éppen ezért kiemelten lényeges lenne a rendszeres szűrővizsgálat, mert egy nem autoimmun eredetű pajzsmirigy alulműködés megfelelő jód, szelén és vasbevitellel akár szükségtelenné teheti a gyógyszeres kezelést ((Brownstein, 2008) és saját tapasztalat).

A manifeszt pajzsmirigy-alulműködés tünetei nem specifikusak (pl: fáradtság,  letargia, száraz bőr) (Jansen et al., 2023). Bár a diagnózis egyértelműnek tekinthető, egyetlen tünet sem alkalmas a manifeszt hipothireózisban szenvedő betegek azonosítására, míg a szubklinikai pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek közül sokan tünetmentesek (Jansen et al., 2023).

Vas

A vasbevitelre vonatkozó ajánlások ellentmondásosak. A WHO menstruáló nőknek egy évben 3 hónapon keresztül javasol napi 30-60 mg vaspótlást, a(z) NIH ajánlása 19-50 éves nőknek napi 18 mg (terhesség alatt 27 mg), az EFSA 2014 előtt 19-50 éves nőknek napi 15 mg vasat ajánlott, utána lecsökkentette 8 mg-ra. A saját tapasztalataim és tanulmányaim alapján a (magyar) nők körében gyakori a vashiányos vérszegénység, emiatt a magasabb ajánlást érzem megfelelőnek, ezért hivatkozom a 2014-es OTÁP eredményére (nem pedig a 2019-esre, ami már az alacsonyabb vasbeviteli értékek figyelembevételével készült). A 2014-es OTÁP felmérés alapján a magyar nők vasbevitele nem éri el az ajánlott beviteli értéket, így körükben gyakrabban felmerülhet a vaspótlás szükségessége. Terhesség és szoptatás idején fokozódik a vasigény, így ez egy különösen veszélyeztetett időszak, de jellemző a vashiány/vérszegénység kialakulása vegán vagy vegetáriánus táplálkozás mellett is.

A leggyakrabban alkalmazott szervetlen vas gyakran okoz panaszokat és sajnos sok esetben nem is bizonyul hatékonynak a vasraktárak feltöltésére. Azonban egy klinikai vizsgálatban egy alternatíva, a laktoferrin hatásos(abb)nak bizonyult (Paesano et al., 2014). Ebben a humán vizsgálatban 156 vashiányos várandós nő kapott 100 mg laktoferrint, 139 pedig 520 mg vas-szulfátot. A laktoferrin hatékonyabb volt a vashiányos kismamáknál a ferritin szint emelésében (ami jól korrelál a sejtek vasellátottságával), mint a vas-szulfát. Ráadásul a laktoferrint kapó kismamák esetén a gyulladás-szint marker IL-6 szintje is csökkent és nem fordult elő körükben vetélés, míg a vas-szulfát szedőkében az IL-6 szintjének emelkedése mellett öten elvetéltek (Paesano et al., 2014). Vasszintünk ellenőrzésére ajánlott markerek: szérum vas, ferritin, transzferrin és transzferrin szaturáció, szolubilis transzferrin receptor (dr. Csernák Zsolt előadása alapján a Synlab Akadémia III képzésén).

HbA1c

A vörösvértestek életideje kb. 120 nap (Campbell et al., 2019) és mivel a glikált hemoglobin, azaz a hemoglobin A1c (HbA1c) szintje klinikailag szignifikáns mértékben korrelál az extracelluláris glükózszintekkel (Campbell et al., 2019), a HbA1c mérését eredetileg a(z elmúlt ~3 hónap átlagos) glükóz szintjének becslésére használták, így követve a vércukorszint hosszabb távú változását (Campbell et al., 2019).

Cukorbetegek esetében alapvető, diagnosztikus jelentőségű biomarker a HbA1c (Committee for Medicinal Products for Human Use [CHMP], 2023), értéke klinikailag releváns összefüggést mutat a mikrovaszkuláris szövődmények kockázatával. A HbA1c 10%-os relatív csökkentése például 43-45%-os relatív kockázatcsökkenést eredményezhet (6,5 év alatt) a retinopátia progressziójában (The Diabetes Control and Complications Trial Research Group, 1995).

Bár diagnosztikus szempontból nem egyenértékű az orális glükóz tolerancia teszttel (OGTT) vagy az éhomi cukorszint mérésével (FPG, fasting plasma glucose), az OGTT-nél egyszerűbb a kivitelezése (egy vérvétel elegendő) (Campbell et al., 2019) és ha csak egy általános állapotfelmérés (szűrővizsgálat) a célunk, megfontolandó a HbA1c ellenőrzése, tekintettel a cukorbetegség elterjedtségére és a korai diagnosztika jelentőségére.

LDL, HDL …

A nyugati országokban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) okozzák a legtöbb halálesetet (Gomez-Delgado et al., 2021). Így ezen betegségek korai előrejelzése és megelőzése nagymértékben csökkentheti a CVD által okozott hatalmas társadalmi-gazdasági terhet (Tabassum & Ripatti, 2021). A jelenlegi diagnosztika többnyire a hagyományos lipidekre (összkoleszterin, összes triglicerid, HDL-C és LDL-C) támaszkodik (Tabassum & Ripatti, 2021). Elsősorban a diszlipidémia, azon belül az alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin (low densitiy liporotein, LDL-C) emelkedett koncentrációja korrelál a legjobban az ateroszklerózis kialakulásával és progressziójával, valamint a CVD eseményekkel (Gomez-Delgado et al., 2021).

A korai felismerés azonban segíthet megelőzni a súlyos szövődmények kialakulását, ugyanis az egészséges életmód, megfelelő táplálkozás (pl. mediterrán diéta) és a rendszeres testmozgás egyértelműen hatékony a diszlipidémia kezelésében (Gomez-Delgado et al., 2021).

Vörösvértest membrán lipidprofil

A halakban található, eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) az ember számára esszenciális, hosszú láncú többszörösen telítetlen (polyunsaturated, PUFA) omega-3 (ω-3) zsírsav. Az omega-3 zsírsavakkal kapcsolatban számos kedvező hatásról számoltak be a szív- és érrendszeri betegségekben (Harris, 2007), habár az omega-3 étrend-kiegészítőkkel végzett vizsgálatok még mindig ellentmondásosak (Sherratt et al., 2023). Azonban úgy tűnik, hogyha nem étrendkiegészítő formájában juttatjuk a szervezetünkbe az omega-3 zsírsavakat, hanem táplálkozással, az egyértelműbb eredményeket ad. He és munkatársai azt találták, hogy szívkoszorúér betegségekkel összefüggő halálozás csökkenthető heti egyszeri vagy gyakoribb halfogyasztással (He et al., 2004). Az ω-6 és ω-3 zsírsavak ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek a gyulladások tekintetében. Az ω-6 PUFA-k proinflammatorikus hatásúak, így sok gyulladásos betegségben emelkedett a szintjük. A kiegyensúlyozott, 1-4:1 arányú ω-6:ω-3 arány kritikus fontosságú az egészségünk megőrzéséhez. A nyugati étrendet követő társadalmakban azonban ez az arány jóval magasabb, 10-20:1 körüli arány a jellemző (Lakshimi & Kavitha, 2023).

A labordiagnosztikában a vörösvértest membrán profil (és az omega-3 index) ad tájékoztatást arról, hogy a szervezetünkben milyen arányban vannak jelen az omega-6 és az omega-3 zsírsavak és ezáltal információt szerezhetünk a hirtelen szívhalál valamint a szívkoszorúér betegségekkel kapcsolatos kockázatunkról is (Harris, 2007).

Szelén

25 humán szeléntartalmú enzimet ismerünk (Rayman, 2020). Legkoncentráltabban felnőttekben a pajzsmirigyben található meg (Gorini et al., 2021). A pajzsmirigyben a szelénre az antioxidáns funkcióhoz és a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjéhez van szükség (Gorini et al., 2021; Ventura et al., 2017). Hazánk talaja csakúgy, mint jódban, szelénben is szegény. (Testünk jód ellátottságát azonban megbízhatóan ellenőrizni nehezebb, mint a szelénét.) A szelénnek igen szűk a terápiás tartománya, azaz könnyen kialakul hiány, de a túladagolás veszélyes is fennáll (elsősorban étrendkiegészítő szedése esetén) (Rayman, 2020). Éppen ezért fontos a megfelelő fiziológiás koncentráció fenntartása, ez ugyanis előfeltétele a pajzsmirigybetegségek megelőzésének és az általános egészség megőrzésének (Ventura et al., 2017). A szerves formával való kiegészítés hatékonyabb, és az autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegeknek különösen hasznos lehet. A szelénpótlás klinikailag hatásosnak bizonyult az enyhe vagy közepesen súlyos Graves-kórban szenvedő betegeknél (Ventura et al., 2017).

Homocisztein

Az emelkedett homocisztein szint kardiovaszkuláris kockázatot jelent, a hátterében több ok is meghúzódhat.

Az MTHFR (Methylenetetrahydrofolate Reductase) gén a folát (B9) metabolizmusában játszik fontos szerepet (Meroni, Longo, et al., 2020). Több polimorfizmusa is ismert, az egyik legelterjedtebb 677C>T SNP, amire a teljes emberi populáció 10%-a homozigóta TT, de heterogén eloszlás jellemzi a különböző etnikumok között: a legmagasabb T allélfrekvencia a hispánok között figyelhető meg, míg a legalacsonyabb előfordulás az afrikaiakra jellemző, ami nagy valószínűség szerint a táplálkozási szokásokból eredő szelekció következménye (Esfahani et al., 2003). A hazai populációban Czeizel Endre vizsgálta a C677T polimorfizmus előfordulását (Czeizel et al., 2001). Az MTHFR genotípusunk ismerete terhesség esetén kiemelt fontosságú a megfelelő homocisztein szint fenntartásához (Dai et al., 2021).

A B12 vitaminhiány megzavarhatja a homocisztein remetilációját, ami emelkedett homocisztein szinthez vezet, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (Wald et al., 2002).

B12

A B12 vitamin egy koenzim, szerteágazó funkciókkal. Többek között a páratlan szénatomszámú zsírsavak metabolizmusában játszik kulcsszerepet, hiánya zsírfelhalmozódáshoz és inzulinrezisztenciához vezet (Rush et al., 2014). Továbbá elégtelen B12-szint esetén a DNS-szintézis és stabilitás is zavart szenved, így mind a csíravonalbeli, mind a szomatikus mutációk aránya megemelkedik a hiányállapotokban (Meroni, Dongiovanni, et al., 2020). Obesitasban szenvedő egyedeknél a csökkent B12 szérumszintet okozhatja a (testsúlyhoz viszonyított) tápanyagban szegény étrend is (MacFarlane et al., 2011; Pinhas-Hamiel et al., 2006). Ráadásul a B12 vitaminhiány megzavarhatja a homocisztein remetilációját, ami emelkedett homocisztein szinthez vezet, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (Wald et al., 2002).

Bár a B12 vitaminhiányt számos krónikus betegséggel és állapottal hozzák összefüggésbe, az alacsony B12 vitaminszint és a szív- és érrendszeri állapot közötti kapcsolat néha ellentmondásos (Matusheski et al., 2021; Rafnsson et al., 2011; Wiebe et al., 2018). A B12-vitamin felszívódásában, sejtszintű felvételében és intracelluláris metabolizmusában szerepet játszó fehérjéket kódoló kulcsfontosságú gének polimorfizmusai lehetséges magyarázatként szolgálhatnak a vizsgálatok során megfigyelt variabilitásokra (Matusheski et al., 2021; Quadros, 2010). Az elmúlt években több, a B12-vitamin-státussal kapcsolatos genetikai variánst azonosítottak (Surendran et al., 2018). Emellett mutattak ki összefüggést a B12 koncentráció és a HbA1C szintje között (ami a vércukorszint stabilitásának indikátora) (Matusheski et al., 2021) illetve a hosszútávon alkalmazott B12 vitamin pótlás több, 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatba hozott gént szabályoz epigenetikai úton, miRNS gének metilációján keresztül (Yadav et al., 2018).

Folsav

A folsav (B9-vitamin) a természetben számos élelmiszerben, például zöld leveles zöldségekben, citrusfélékben, hüvelyesekben, belsőségekben fordul elő, de akár étrend-kiegészítőként is elérhető (Riscuta et al., 2018). Mivel a folsav kémiai stabilitása és biológiai hozzáférhetősége alacsony, sokat kutatott terület a bélbaktériumok folsavtermelésben betöltött szerepe (Riscuta et al., 2018). Bifidobacteriumok (B. adolescentis, B. pseudocatenulatum) és Lactobacillusok (Lactobacillus plantarum és reuteri) folsav termelését is kimutatták in vivo (Rossi et al., 2011). Mivel a folsav státuszra az MTHFR polimorfizmusai is hatnak, összességében a szükséges folsav bevitel függ a genetikai háttértől, a táplálkozási szokásoktól és a folsav termelő baktériumok számától és aktivitásától (Riscuta et al., 2018). A folsav-anyagcsere zavarait számos betegséggel hozták már összefüggésbe, például különféle daganatos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri rendellenességekkel és egyes neurológiai kórképek kockázatát is növeli (Stover, 2004).

Alkalikus foszfatáz

Amellett, hogy fő klinikai jelentősége máj- és csont rendellenességek kimutatására szolgál (emelkedett értéke jelezhet csont, máj-, epe- vagy akár daganatos betegséget), mennyisége indikátora lehet cink ellátottságunknak (azonban ez a vizsgálat kevésbé költséges).